FAQ

We have compiled some frequently asked questions and answers for all interested parties. Should you not find an answer to your question, please contact us.

GYIK

Hogyan találtatok egymásra és hogy kezdődött ez az egész?


Hollandiában, Wageningenben kezdődött a történet. Néhányan közülünk az Európai Bíróság tavalyi döntéseit elemezték egy beadandó dolgozat keretében. Különböző véleményeket megismerve interjúkat készítettünk, és úgy találtuk, hogy a jelenlegi szabályozás hosszú távon nem fenntartható. Annyira magával ragadott minket a téma, hogy a szeminárium keretein kívül is megbeszéltük barátainkkal a kérdést. Úgy döntöttünk, hogy szavainkat tettek fogják követni és európai polgári kezdeményezést indítunk az alkalmasabb szabályozás elérése érdekében.




Hol található a részletes indítvány?


Az indítvány a Bizottság holnapján található itt.




Országonként hány aláírásra van szükség?


Összesen egymillió aláírásra van szükségünk. Az alírások legalább a tagországok negyedéből kell, hogy érkezzenek, és a tagállamok közül legalább hétben el kell érniük a tagállamonként meghatározott küszöbértéket. A pontos értékeket az alábbi táblázat tartalmazza (az (EU) 211/2011 rendelet alapján). A twitteren rendszeresen közzétesszük, hogy hány aláírásnál tartunk éppen.




Érvényesek az Egyesült Királyságból érkező aláírások a Brexit ellenére is?


Igen, a várható kilépési dátumig (jelenleg 2019. november 1.) beérkező aláírások beszámítanak az egymillióba. A kilépés dátuma, illetve a kilépési megállapodás aláírása után az Egyesült Királyság polgáraitól érkező aláírások már nem érvényesek.




Mi történik, ha eléritek a szükséges számú aláírást?


Amennyiben elegendő támogatót sikerül szereznünk, benyújtjuk a kezdeményezést a Bizottsághoz, amely ezek után nyilvános meghallgatást tart. A benyújtástól számított három hónapon belül a Bizottság nyilvánosságra hozza a tervezett lépéseit, illetve amennyiben nem kíván lépni, annak okait.




Ki finanszíroz titeket?


Mostanáig semmilyen anyagi támogatásban nem részesültünk. Kiadásaink eddig a weboldal domainjének, a felmerülő nyomtatási díjaknak és a Brüsszelbe küldött dokumentumok postai költségének összegére korlátozódtak.

Lehetséges azonban, hogy a közeljövőben közösségi gyűjtést indítunk, hogy a befolyó összegből tovább tudjuk népszerűsíteni az indítványunkat.

Az átláthatóságot nagyon fontosnak tartjuk, és minden kiadást és bevételt meg fogunk jeleníteni ezen a honlapon. Amennyiben plusz bevételünk keletkezne, úgy azt biodiverzitás, klímaváltozás és fenntartható mezőgazdaság témájú projekteknek fogjuk adományozni – melyekről minden részletet megtalálhatnak majd a honlapunkon.




Hogyan lehet anyagilag támogatni?


Jelenleg erre még nincs lehetőség. A jövőbeni kiadások fedezésére lehetséges, hogy a közeljövőben közösségi gyűjtést indítunk. Amennyiben erre sor kerül, a részleteket megtalálhatja ezen az oldalon.




Mi a célja az indítványnak?


Az indítványunknak több célja van.

Először szeretnénk sürgetni a jelenlegi szabályozás módosítását, tekintettel arra, hogy az nem követi az utóbbi évtizedek tudományos fejlődését. A klímaváltozás és várható élelmiszerellátási bizonytalanság fényében úgy látjuk, hogy kevés időnk van, hogy elkezdjünk fenntarthatóbb módon cselekedni. A jogszabályok megváltoztatásának folyamata is meglehetősen hosszadalmas, így még fontosabb, hogy ne vesztegessük az időnket, amíg ezek a problémák égetővé nem válnak.

Azzal, hogy európai polgári kezdeményezés formájában nyújtottuk be indítványunkat, célunk, hogy a közvéleményt is bevonjuk a vitába. Hiszünk abban, hogy a mezőgazdaság és élelmiszer jövője az Európai Unióban mindannyiunk ügye, és érdemes a félelemalapú megközelítés helyett tudományon alapuló párbeszédet folytatni a témában.

Végül, de nem utolsósorban konkrét megoldási javaslattal akartunk előállni az új nemesítési eljárások EU-n belüli kezelésével kapcsolatosan. Fontos megjegyezni, hogy javaslatunkat nem „az egyetlen és a legjobb” megközelítésnek tartjuk a jogszabály módosítására. Ehelyett hiszünk abban, hogy az eltérő kezdeményezések együttes erőfeszítése sikerre vezet majd – ehhez szeretnénk a tőlünk telhető legjobb módon hozzájárulni.




Milyen előnyötök származik személy szerint ebből?


Mind fiatal európai polgárok vagyunk, előttünk a jövő. Ezért is tekintünk aggodalommal az olyan kihívásokra (klímaváltozás, élelmiszerellátás bizonytalansága), melyekkel a jövőben szembe kell néznünk. Úgy döntöttünk, hogy aktívan szeretnénk hozzájárulni az EU felelős tudományos fejlődéséhez azért, hogy ezeket a kihívásokat le tudjuk küzdeni. Így mi és más generációk is profitálhatnak abból, ha a jogszabályi keretek lehetővé teszik táplálóbb, biztonságosabb és ellenállóbb növények termesztését.




Hogyan csatlakozhatok a kezdeményezéshez?


Amennyiben szeretne csatlakozni a kezdeményezésünkhöz, szívesen látjuk csapatunkban! Szükségünk van olyanokra, akik segítenek tájékoztatni az embereket és tényeken alapuló vitákat folytatnak a közösség bevonásával. Kérjük, keressen minket!




Hogyan tudnak az új növénynemesítési eljárások hozzájárulni a fenntarthatóbb mezőgazdasághoz?


Ezek az eljárások megkönnyítik és felgyorsítják a nemesítők munkáját, amely során az éghajlatnak és a kártevőknek ellenállóbb fajtákat nemesítenek. Például megalkothatnak egy olyan fajtát, amely ellenáll a gombabetegségeknek, így kevesebb mérgező vegyszer kerül a környezetbe a termesztés során. Olyan fajtát is nemesíthetnek, amelyiknek kisebb a tápanyagszükséglete, így kevésbé terheli a talajt, ami Európában már így is túlterhelt a talajvízbe is bejutó műtrágyáktól. Ez csak néhány példa a sok közül, hogy hogyan is tudnak az új növénynemesítési eljárások hozzájárulni a fenntartható mezőgazdasághoz.




Mik az előnyei az új növénynemesítési eljárásoknak a hagyományos nemesítési eljárásokhoz viszonyítva?


A leglényegesebb előnye az új növénynemesítési eljárásoknak a hagyományos eljárásokhoz (legfőképpen a mutagenezishez) képest, hogy sokkal pontosabbak és gyorsabbak.

A hagyományos, mutagenezisen alapuló nemesítés során erős vegyszereket és sugárzást használnak ahhoz, hogy véletlenszerű mutációt idézzenek elő a növény DNS-ében. Ezek a mutációk a növény DNS-ének mind a kívánt, mind nemkívánatos részein végbemennek. Ez pedig egy hosszadalmas és drága nemesítési folyamatot és egy olyan terméket eredményez, amely akár az eljárás nemkívánatos mellékhatásait is hordozhatja. Az új nemesítési eljárások sokkal hatékonyabbak és pontosabbak a hagyományos mutagenezisnél. Alkalmasak arra, hogy csak az az egy, célzott mutáció menjen végbe a növény DNS-ében a mutagnezis alkalmazása során bekövetkező számos, nemkívánatos mutáció bekövetkezése nélkül. Ez az eljárás lényegesen gyorsabb is, és nincs veszíteni való időnk, mikor az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes növények nemesítéséről van szó.

A könnyebb megértés érdekében egy metaforával illusztráljuk a dolgot: mindenki ismeri azt a helyzetet, mikor az ember a kedvenc dalát szeretné meghallgatni, de bizony néha órákat kell várni, hogy a rádióban lejátsszák. Eközben sok más dalt és rengeteg reklámot kell végighallgatni. Amennyiben egy streaming szolgáltatást használ az ember, bármikor meghallgathatja a kedvenc dalát anélkül, hogy reklámokat vagy olyan számokat kelljen hallgatnia, amiket nem szeret. A hagyományos mutagenezis pont olyan, mint rádiót hallgatni a kedvenc dalunkra várva. Végeredményben mindkét módszerrel meghallgathatjuk a kedvenc számunkat, pont ahogy mindkét növénynemesítési eljárás során létrehozhatjuk ugyanazt a növényt. Az egyetlen különbség az eléréséhez szükséges idő, és a nemkívánatos mellékhatások. Az új nemesítési eljárások mindkét tekintetben jobbak.

Ezen a hivatkozáson elérhető vezető tudományos tanácsadók egy csoportjának állásfoglalása az Európai Bizottság számára, melyben kiemelik az új nemesítési eljárások előnyeit.




Mi a különbség az új növénynemesítési eljárások és a hagyományos GMO-k között?


Fontos tisztázni, hogy az új növénynemesítési eljárások folyamatokat, míg a GMO-k terméket jelölnek.

A hagyományos GMO-k olyan szervezetek, melyek genetikai anyaga (DNS) olyan módon lett módosítva, amely természetes úton nem következett volna be. Ezek a GMO-k olyan szervezetek DNS szakaszait tartalmazhatják, melyeket önmaguk képtelenek lettek volna előállítani. Olyan eljárás eredményei is lehetnek, melyek során a saját szervezet DNS-ének törlése vagy megkettőzése történik, és melyek olyan tulajdonságokat eredményeznek, amelyek az adott fajra nem jellemzők.

A mutációk olyan változások, melyek természetes úton, emberi beavatkozás nélkül is végbemehetnek. A mutációk természetes folyamatok, minden élő sejtben, így az Ön szervezetében is megtörténhetnek. A mutáció az oka a Föld biodiverzitásának, ez az evolúció mozgatórugója. Néhány nemesítési eljárás, így a hagyományos mutagenezis is a DNS-ben előidézett mutációkon alapul. Hagyományos mutagenezis során ezeket a mutációkat vegyszeres vagy sugárkezeléssel véletlenszerűen érik el. Egy-egy ilyen kezelés után az adott szervezet DNS-ében számos mutáció található. A nemesítők ezután azokat a szervezeteket választják ki, melyek a kívánt jelleget (pl.: nagyobb gyümölcs) hordozzák.

Az új növénynemesítési eljárások használhatók hagyományos GMO-k előállításához és kisebb mutációk beiktatásához is, mint ahogy azt a fenti bekezdésben a hagyományos mutagenezisnél bemutattuk. A különbség a hagyományos mutagenezis és az új növénynemesítési eljárások között az, hogy az utóbbi pontosabb és használható olyan módon, hogy egyetlen kívánt mutációt hozzon létre, a mutagenezis során létrejövő számos, nemkívánatos mutációt elkerülve. Mind a hagyományos mutagenezis, mind az új növénynemesítési eljárások során végbemenő mutációk megkülönböztethetetlenek a természetben előforduló mutációktól. Egyik eljárás sem eredményez az eredményeként létrejövő növényben felesleges, nem természetes anyagot.

Összefoglalásként az új növénynemesítési eljárások végeredménye lehet GMO vagy olyan növény, amely hasonló a természetes úton előforduló növényekhez. Ezért szükségesnek tartjuk különbséget tenni a két kimenet között egy logikusabb és arányosabb szabályozás érdekében.




Hogyan kell elképzelni az új eljárásokat – lépésről lépésre?


Az elmúlt évek során számos eljárást fejlesztettek ki. Ezekkel a módszerekkel lehetővé vált a genetikai anyag legapróbb módosítása is. Bizonyos eljárások a szervezet (növény vagy baktérium) genetikai anyagába (DNS) beiktatott töréseken (vágásokon) alapulnak. Ezeket a vágásokat aztán a szervezet saját javító mechanizmusai hozzák helyre. Ez egy rendkívül finomhangolt rendszer, ami azt jelenti, hogy nagyon pontosan lehet előidézni a mutációt a genetikai anyagban és ezzel javítani vagy kikapcsolni a növény egy bizonyos tulajdonságát.

Néhány eljárás olyan rendszerrel hozza létre ezeket a töréseket, amelyek eleve jelen vannak a baktériumban, ilyen a CRISPR/Cas. Ez a rendszer pontosan tudja, hogy hol kell a töréseket előidézni, és csak ott vágja el a DNS-t.

Ezen kívül más eljárások is léteznek, de az alapelv azonos. Javasoljuk, hogy olvassa el az EFSA jelentését a különféle eljárásokról.




A legtöbb szó a növényekről esik. Mi a helyzet az állatokkal és a baktériumokkal?


A géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló 2001/18 irányelv hatálya minden szervezetre kiterjed, kivéve azon emberi szervezeteket, melyek genetikai anyaga módosítva lett. Ez azt jelenti, hogy állatok és baktériumok is a hatálya alá tartoznak. Amennyiben a benyújtott függelék elfogadásra kerül, azok környezetbe történő szándékos kibocsátása is az általunk javasolt függelék hatálya alá tartozik majd.





© 2019 por Grow Scientific Progress. Creado con Wix.com

  • Facebook - Grey Circle
  • Twitter - Grey Circle
Este página web se diseñó con la plataforma
.com
. Crea tu página web hoy.
Comienza ya